A Józsefvárosban lévő macska kolóniákban található egyedek számának a megállítása, csökkentése, az ivartalanítás utáni lábadoztatás megoldása, állatok ellen esetlegesen elkövetett jogszabálysértések bejelentési helye, melyet önkéntesek továbbítanának a megfelelő helyekre, vagy társszervezetekkel megoldanák ezeket a problémákat.
Albert Schweitzer mondja, hogy „Bárki, aki bármely élőlény életét értéktelennek tartja, azzal a veszéllyel néz szembe, hogy előbb vagy utóbb az emberi életet is értéktelennek fogja tekinteni.”
Mint talán tudják, a kerületben, a fővárosban és országos szinten a nagyobb városokban hatalmas kóbor macska kolóniák vannak, akiket leginkább (házi)állatszerető civilek etetnek, hogy az állatok éhen ne haljanak annak a felelőtlen állampolgári magatartásnak köszönhetően, akik nem ivartalaníttatják saját macskájukat, illetve utcai kóborlásra ítélik őket. Ezen cicáknak csak annyi a bűnük, hogy a felelőtlen állattartás miatt az ösztöneiknek élve szaporodnak. Emiatt sok ember céltáblájává válnak, és különféle módokon (mérgezéssel, gyilkoló csapdákkal, kutyák rájuk uszításával, stb.) próbálják őket elpusztítani, mely egyrészt kegyetlen, törvénytelen, empátiamentes, másrészt a fenti felelőtlen állattartás miatt szélmalomharc, mivel az ösztönnek élve utánpótlás mindig lesz.
Ezt a folyamatot lehetne felszámolni a TNR (trap–neuter–return, azaz befogás-ivartalanítás-visszaengedés) módszerrel, mely minden nyugati országban elfogadott, használt és szakmailag alátámasztott. De jelenleg csak a balkáni módszer van, melyet fentebb vázoltam. A TNR módszer állatbarátabb, a jelenlegi extrán túlzsúfolt állami és civil állatmentő helyeket nem venné igénybe, és a kóbor állatok számának a növekedését is mérsékelné, majd idővel a számuk a szaporulat miatt csökkenne. Ezeket a feladatokat jelenleg állatbarát civilek, vagy civil állatmentők végzik a saját és a többi állampolgár költségére.
A fentiekre való ráfordítás sajnos lassan kezd kifogyni, vagy apadozik a jelenlegi inflációs helyzet miatt. Nem árt tudni, hogy egyetlen (!) ivaros macskapártól (és utódaiktól) 4 év alatt kb. 20.736 cica születhet! Ez hatalmas szám! Ezért kellene ezt a felesleges szaporodást megfékezni. Jelenleg Magyarországon kb. 2-3 millió kóbor macska él. Józsefváros negyedeiben számos kóbormacska kolónia van (kb. 10-15), melyben kb. 300-500 macska található. Őket kerületi lakosok, vagy korábban a kerületben élő, de már elköltözött, állatbarát emberek etetik és ivartalaníttatják a saját pénztárcájuk terhére.
A TNR programhoz helyiségre is szükség lenne, mivel a mai világban nagyon sokan nem engedhetik meg, hogy ideiglenes gazdik, vagy lábadoztató befogadók legyenek. Így a cicákat jelenleg az etetők lábadoztatják saját otthonukban, ketrecben és egyéb szobákban “elszállásolva”, akár a családjukkal is vállalva a konfliktust csupán állatszeretetből. Amíg az ivartalanítás után nem helyeződhetnek vissza, addig valahol lábadozniuk kell. Erre szolgálna a helyiség, hogy a cicák senkit nem zavartatva tudnának a műtét után ébredezni, lábadozni, és ha a cica vad, akkor visszahelyezni a befogás helyszínére. Valamint chipolvasóra is szükség lenne, hogy az utcán befogott cicát meg lehessen nézni, hogy rendelkezik-e chippel. Ha igen, akkor a gazdik részére vissza lehet juttatni, mely természetesen jogi lépéseket is vonzana maga után (a kedvtelésből tartott állatot mindenkinek a saját portáján belül kell tartania). A helyiség üzemeltetése, a feladatok (befogás, ivartalanítási szállítás, lábadoztatás, stb.) ellátása nem az önkormányzat dolga lenne, hanem egy megfelelő szervezettel együttműködve lenne a helyiség üzemeltetve.
Tévhitek az ivartalanítással kapcsolatban tévhit Az ivartalanítás az állat csonkítása Ivartalanítás során a hím állatot herélik, a nőstények esetén eltávolítják mind a méhet, mind a petefészkeket. Ennek ellenére mégsem beszélhetünk csonkításról, mivel az állat életminősége nem romlik, sőt bizonyos betegségek meg is előzhetőek. tévhit Az összes születendő kölyöknek lehet gazdit találni Magyarországon a becslések szerint évente több százezer olyan kölyökmacska születik, amelyek menhelyre, gyepmesteri telepre, utcára kerülnek. De a legtöbb esetben zacskókba kötve ítélik kínhalálra, vagy durvább módszerekkel ölik meg őket. tévhit Az állat viselkedése, természete negatív irányba változik Az állat alaptermészete ivartalanítás után nem- vagy csak kis mértékben változik meg.
Elsősorban a párzási időszakban megjelenő ösztönök enyhülnek. Például csökkennek az agresszióra való hajlamok, territoriális viselkedések, csavargási kedv, jelölő és ivarzó magatartás. tévhit Az ivartalanított állatok elhíznak Az elhízás nem az ivartalanítás következménye! Általában elmondható, hogy kedvenceink hízása a mozgásszegény életmód és a túltáplálás miatt alakul ki. tévhit A nőstény állatoknak legalább egyszer elleniük kell Az állatoknál a párzás mindössze a hormonok által kiváltott viselkedési inger. Kedélyállapotukat, boldogságuk mértékét nem befolyásolja, ha ellés és utódok nélkül élik le életüket. Ráadásul az ellés fájdalommal és stresszel jár, bizonyos esetekben komplikáció is felléphet, amely akár az anyaállat vagy a kölykök életébe is kerülhet. Az ivartalanítás előnyei: Szukák esetében elkerülhető a nem kívánt szaporulat. A szukák ivartalanítás után nem tüzelnek. A hímek nem jelölnek a vizeletükkel és jóval kevésbé agresszívek a többi hímmel szemben.
Mindannyiuknál megszűnik az ilyenkor jellemző elszökdösés. Jelentősen csökken egyes betegségek valószínűsége, mint például: prosztata problémák sérvek hererák petefészek-, méh- és emlődaganat álvemhesség méhgyulladás hüvelyi folyás Ehhez kerületi vagy környező kerületi állatorvosokkal kellene szerződést kötni, melyhez a Szervezeten keresztül lehetne vinni macskákat és egységáron történnének az ivartalanítások. Az állatorvosok erre nyílt és/vagy meghívásos eljárás alapján pályázhatnának. A kerületi állatmentő Szervezet a kerületi jegyzői hivatallal, a FÖRI-vel, az állatvédő szervezetekkel dolgozna együtt az állampolgári bejelentések alapján. Továbbá az ivartalanításoknál a befogásban és a lábadoztatásban segítene eszközökkel és felépülési helyet biztosítva. Valamint segítené a kerületi lakosokban a felelős állatartás szemléletének erősítését, meghonosítását tájékoztató anyagokkal.
Egy önkormányzati helyiség, lehetőleg nem penészes, nem dohos. Nem kell, hogy kacsalábon forgó legyen. Akár üzlethelyiség is jó lesz. Egy kis pénz az élhetőbb rendbetételre, takarításra, stb. pár lábadoztató ketrec a macskák felépüléséhez (kb. 50.000 Ft / darabja) pár élvefogó csapda (kb. 15.000 Ft / db) pár db chipolvasó táp az állatoknak (kb. 250.000 Ft), melyből a kolóniák is kaphatnának alom (50.000 Ft) állatorvosi költségek (kb. 3 millió Ft)
Jelzik, ha valahol kóbormacskákat látnak, nem üldözik, hanem esetleg segítik etetni, befogni őket.