Mitől részvételi? Milyen költségvetés? Ki dönt róla, hogy mi valósul meg a végén? Hogyan vágjak bele? Minden választ itt találsz!
A részvételi költségvetés egy olyan folyamat, amely során a Józsefvárosban élők közvetlenül befolyásolhatják a kerületi önkormányzati költségvetés egy részének felhasználását. Az évről évre ismétlődő folyamat keretében a lakosság által javasolt, majd megszavazott projekteket valósítja meg az Önkormányzat. Az eredmények itt követhetőek.
A Józsefvárosi Önkormányzat a 2025-ös költségvetésében 200 millió forintot különített el, hogy annak elköltéséről a lakosság közvetlenül dönthessen.
Az ötletbeadás áprilisban indul – mondd meg te, szerinted mitől lenne jobb Józsefváros!
A részvételi költségvetés két részből áll: ötletbeadás és szavazás.
Ötletet bárki beadhat, aki valamilyen módon kötődik a kerülethez, és elmúlt 16 éves. Szavazni viszont csak a 16 év feletti kerületi lakosok tudnak. Az ötlet beadásához és a szavazáshoz regisztrálni kell a honlapon.
Ha itt élsz a kerületben, akkor a regisztráció során meg kell adni azt a lakcímet, ahol laksz (akkor is add meg, ha nem ez szerepel a lakcímkártyádon, de valójában ott élsz). Ha a regisztrációnál józsefvárosi lakcímet adsz meg, akkor a szavazáson is részt vehetsz majd mint kerületi lakos.
Ezeken kívül is többféleképp kapcsolódhatsz. Nagy szükségünk van mindkét szakaszban önkéntesekre, akik segítenek minél többekhez eljuttatni a hírünket. Ötletelő műhelyeket tartunk, ahol téged is nagy örömmel várunk, és különöböző eseményeken is megtalálsz minket. Csatlakozz hozzánk, találkozzunk személyesen is!
Ha nem a kerületben élsz, de valamilyen formában kötődsz hozzá, akkor az ötletbeadáskor a lakcím megadása helyett választhatod a „más módon kapcsolódom a kerülethez” opciót.
Itt arra kérünk, hogy írd le, mi köt Józsefvároshoz (például itt tanulsz vagy itt dolgozol). Ha ezt az opciót választod, akkor bármennyi ötletet beadhatsz, de a szavazásban már nem fogsz tudni részt venni.
30 millió forint a keret: ennyibe kerülhet egy ötlet maximum.
A részvételi költségvetés során olyan ötletek gyűjtésére törekszünk, amelyek a közösséget erősítik, és amelyektől zöldebb, befogadóbb, szerethetőbb vagy élhetőbb lesz a kerület. Ezért a célért dolgozunk mi is, ezért könnyen lehet, hogy a te ötleted már nekünk is eszünkbe jutott és dolgozunk rajta. Összegyűjtöttük neked azokat a felületeket, amiket érdemes átolvasni mielőtt ötletet adsz be!
A rendelkezésre álló 200 millió forint négyfelé oszlik el. A kerületet lakosságarányosan három körzetre bontottuk. Körzetenként 50 millió forintig valósulnak majd meg a megszavazott ötletek.
Tehát: neked maximum 30 millió forintod van, a körzetednek 50 millió összesen.
A beadott ötletek, amennyiben konkrét helyszínhez kötődnek, ezekben a körzetekben fognak versenyezni egymással. Azok az ötletek, amelyek nem köthetőek helyszínhez, a „teljes kerület” kategóriába kerülnek.
Érdemes olyan ötletet beadni, amely konkrét helyszínhez kötődik, így nagyobb esély van rá, hogy belefér az adott körzet költségkeretébe.
Az ötletbeadást ötletelőműhelyek és Részvételi Pontok segítik – ez utóbbiak majd a szavazásnak is helyszínei lesznek.
| A beadott ötleteknek az alábbi szabályoknak kell megfelelniük | Példa | |
| Közérdekű | Az ötlet a tágabb közösség számára teremt értéket, és mivel a kerület közös vagyonából valósul meg, semmilyen formában nem lehet kirekesztő. | Nem lehet olyan ötletet beadni, amely kizárólag magánterületen valósul meg (pl. egy társasház udvara), vagy amely kifejezetten valamely társadalmi csoport kirekesztésére irányul. |
| Pénzügyileg megfelel | A költségkorlátot nem haladja meg (max. bruttó 30 millió forint), számottevő mértékű, ismétlődő („működési jellegű”) költséget nem tartalmaz. | Egy nagyobb közterület átfogó átalakítása nagyon sokba kerül, de egyes elemei (biciklisáv, pad, fa) beleférhetnek a részvételi költségvetés kereteibe. Mi az a fenntartási költség? Az, amit utólag fizetünk annak érdekében, hogy működtessünk valamit. Számottevő fenntartási költség mondjuk az, ha például minden nap takarítani és őrizni kell valamit. Mivel a fenntartási költséget nehéz lakosként meghatározni, ne aggódj, mi segítünk ebben – te csak írd meg az ötleted. |
| Nem karbantartás | Nem felújítunk, hanem létrehozunk. Ezt a 200 millió forintot szeretnénk olyan dolgokra költeni, ami korábban nem volt, hiányzott Józsefvárosból. Épp ezért nem fogadunk be olyan ötleteket, amelyek egy már létező dolog karbantartására irányulnak. Ezeket az ötleteket lakossági bejelentésként továbbítjuk az illetékeseknek. | Az olyan karbantartási problémák esetén, mint a kátyúk vagy a rossz állapotú utcabútorok, célszerűbb inkább bejelentést tenni, hogy a javítás rövid időn belül megtörténjen. |
| Jogszerű | Az ötlet nem ütközik jogszabályba, nem irányul jogszabálymódosításra. | Nem lehet például egy kerületi rendelet megváltoztatását kezdeményezni. |
| Újdonság | Az ötlet nem ütközik meglévő fejlesztési tervvel. | Ilyen az, ha például egy közterületi fejlesztés már szerepel a 2025-ös önkormányzati költségvetésben, vagy ha még nem szerepel, de az illetékes szervezeti egység már megkezdte a szakmai előkészítést. |
| Kerületi hatáskör és illetékesség | Az ötlet megvalósítása az Önkormányzat hatáskörébe és illetékességébe tartozik. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában, vagy üzemeltetésében álló területekre érkező javaslatokat befogadjuk, és minden esetben egyeztetjük a Fővárosi Önkormányzattal. | A MÁV területére, BKK-menetrend megváltoztatására, iskolák, magánterületek fejlesztésére irányuló ötleteket nem tudunk befogadni. Az utcák sem feltétlenül mindig közterek, erre jó példa a Corvin-sétány is. Nem tudod, melyik tér hova tartozik? Ne aggódj, segítünk. |
| Nem támogatás | Az ötlet megvalósítása az Önkormányzat feladata. Nem lehet ötletet beadni egy szervezet, csoport vagy magánszemély saját tevékenységének támogatására. | A részvételi költségvetés nem egy pályázat, hanem közös döntés arról, hogy hogyan költsük el az önkormányzat pénzét. |
A beérkező ötletek egy többlépcsős szűrési és fejlesztési folyamatban vesznek részt. Az ötletek előrehaladása követhető a részvételi költségvetés honlapján az egyes beadott ötletek adatlapján, az ötlet beadóját pedig közvetlenül, e-mailben is értesítjük arról, hol tart éppen az ötlete.
Minden beadott ötletet megvizsgálunk, mielőtt az nyilvánosan kikerül a részvételi költségvetés honlapjára, hogy szerepel-e benne sértő, uszító vagy pártpolitikai tartalom. Ezekben az esetekben az ötlet nem kerül nyilvánosságra. Minden más ötlet nyilvánossá válik.
Ezt követően a Közösségi Részvételi Iroda munkatársai nézik át az ötleteket, és amennyiben az ötlet megfelel a fenti szabályoknak, továbbítják a Polgármesteri Hivatalon belüli illetékes szervezeti egységhez.
Az illetékes szervezeti egység munkatársa megvizsgálja, hogy az ötlet reálisan megvalósítható-e, és nem ütközik-e esetleg jogszabályba vagy az önkormányzat más projektjeivel. A hivatal előszűrésének célja, hogy kiválogassa azokat az öteleteket, amelyek megszavazásuk esetén megvalósíthatóak lennének, vagy ha jelen formájukban nem is azok (mert például túl költségesek vagy nem az önkormányzat illetékességébe tartozó helyszínére adták be őket), milyen módosításokkal lehetne őket megvalósítani.
Az ötletbeadás lezárultát követően a szakmai szűrésen átjutó ötleteket az önkormányzat gazdasági társaságai és intézményei is vizsgálják (mert végső soron ők lesznek azok, akik ezeket nagyrészt meg fogják valósítani) és amennyiben szükséges, pontosítják a tartalmukat, és költséget becsülnek hozzájuk.
Ezt követően az ötletek a kerületi lakosokból álló munkacsoporthoz kerülnek.
A munkacsoportban az erre a feladatra jelentkező lakosok dolgoznak együtt a részvételi költségvetés folyamatában részt vevő önkormányzati munkatársakkal és az egyéni önkormányzati képviselőkkel.
A hasonló ötleteket összevonják, egységesítik, és összeállítják az általuk a szavazólapra javasolt ötletek listáját (maximum 10–15 ötletet).
A munkacsoport által javasolt listákat még egy körben megvizsgálják az önkormányzat gazdasági társaságai és intézményei és még pontosabb költséget becsülnek a szavazólapra kerülő ötleteknek.
A munkacsoport által összeállított listát ezt követően a Polgármesteri Hivatal Jogi Irodája és Költségvetési és Pénzügyi Ügyosztálya is ellenőrzi.
Végül a munkacsoport tagjai döntenek a végső szavazólap tartalmáról.
Amellett, hogy tiszteletben tartjuk az eredetileg leadott javaslatokat, szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az itt leírt többlépcsős szűrési és fejlesztési folyamat során az eredetileg beadott ötlet módosulhat, illetve pontosabb, jobban kidolgozott tartalmat kaphat. Ennek során összevonásra kerülhet más ötletekkel, és kiegészül a megvalósítás becsült költségével is.
Ez a folyamat hasonlít ahhoz, ahogyan az önkormányzat „nagy” költségvetése születik hosszú hónapokon keresztül, sok-sok hivatali és politikai egyeztetéssel, azzal a különbséggel, hogy a részvételi költségvetésben a lakók közvetlenül szólhatnak bele a pénz elköltésébe.
Ha az ötleted eljut a szavazólapig, akkor ezt jelölni fogjuk az ötlet adatlapján, de fontos, hogy a szavazás nem az eredeti adatlapon fog történni.
Józsefváros lakói a fenti szűrési és fejlesztési folyamat során létrejött, megújult ötletekre fognak szavazni, amelyek külön felületen fognak megjelenni a honlapon a szavazás indulásakor, 2025. szeptember 10-én.
erületi lakosokból álló munkacsoporthoz kerülnek.
A munkacsoportban az erre a feladatra jelentkező lakosok dolgoznak együtt a részvételi költségvetés folyamatában részt vevő önkormányzati munkatársakkal és az egyéni önkormányzati képviselőkkel.
A hasonló ötleteket összevonják, egységesítik, és összeállítják az általuk a szavazólapra javasolt ötletek listáját.
A munkacsoport által javasolt listákat még egy körben megvizsgálják az önkormányzat gazdasági társaságai és intézményei, a Polgármesteri Hivatal Jogi Irodája és Költségvetési és Pénzügyi Ügyosztálya is.
Végül a munkacsoport tagjai döntenek a végső szavazólap tartalmáról.
Amellett, hogy tiszteletben tartjuk az eredetileg leadott javaslatokat, szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az itt leírt többlépcsős szűrési és fejlesztési folyamat során az eredetileg beadott ötlet módosulhat, illetve pontosabb, jobban kidolgozott tartalmat kaphat. Ennek során összevonásra kerülhet más ötletekkel, és kiegészül a megvalósítás becsült költségével is.
Ez a folyamat hasonlít ahhoz, ahogyan az önkormányzat „nagy” költségvetése születik hosszú hónapokon keresztül, sok-sok hivatali és politikai egyeztetéssel, azzal a különbséggel, hogy a részvételi költségvetésben a lakók közvetlenül szólhatnak bele a pénz elköltésébe.
Ha az ötleted eljut a szavazólapig, akkor ezt jelölni fogjuk az ötlet adatlapján, de fontos, hogy a szavazás nem az eredeti adatlapon fog történni.
Józsefváros lakói a fenti szűrési és fejlesztési folyamat során létrejött, megújult ötletekre fognak szavazni, amelyek külön felületen fognak megjelenni a honlapon a szavazás indulásakor, 2025 szeptemberében.
szűrési folyamaton átjutó ötletekre 2025. szeptember 10-től október 10-ig lehet majd szavazni. A szavazatot online és személyesen is le lehet adni. A szavazáson minden, 16. életévét betöltött józsefvárosi lakos szavazhat.
Szavazni a honlapon csak regisztrációt követően lehet. A regisztráció során megadott lakcímed alapján a rendszer besorol a megfelelő körzetbe.
Összesen 7 szavazatod lesz. Ebből hármat a saját körzetedben használhatsz fel, eíkettőt a teljes kerületre vonatkozóan, egyet-egyet pedig a másik két körzetben oszthatsz ki.
A részvételi költségvetés folyamatának lényege, hogy az önkormányzat valós és aktuális visszajelzést kapjon a kerületben lakók által érzékelt problémákról és a lehetséges megoldási javaslatokról. Ezért egyetlen ötlet sem rossz vagy felesleges, de elképzelhető, hogy végül sajnos ebben a körben nem kerül a szavazólapra.
Az értékelhető, ám a szavazólapig el nem jutó ötleteket külön összesítjük, és a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyosztálya, az illetékes alpolgármester, valamint a területen megválasztott egyéni képviselő figyelmébe is ajánljuk.
A nyertes ötletek megvalósítása a Józsefvárosi Önkormányzat feladata.
A nyertes ötletek megvalósítása a Józsefvárosi Önkormányzat feladata.
Az ötletet beadó tudomásul veszi, hogy kiválasztás esetén az ötletet az önkormányzat valósítja meg. Ha az önkormányzat partnert von be a megvalósításba, akkor azt pályázat útján választja ki. Az ötletbeadókkal – ahol lehetséges – egyeztetni fogunk az ötletek megvalósítása során.
Mind a tervezés, mind a kivitelezés előkészítése, a beszerzés, a megrendelés és maga a kivitelezés is hosszú hónapokig, akár egy évnél is tovább eltarthat.
Ahogyan eddig, úgy a jövőben is, minden ötletnek külön adatlapja lesz, és ott nyomon tudják követni az ötlet haladását.
A részvételi költségvetés nyertes ötleteiről az Önkormányzat képviselő-testülete dönt. Ezt követően megkezdődik a korábban már valamennyire megtervezett ötlet előkészítése, amelybe lehetőség szerint bevonjuk az ötletbeadót is.
Az illetékes ügyosztályok újra megvizsgálják az ötlethez rendelt költségeket, bejárják a helyszínt, egyeztetnek a kivitelezés megkezdéséhez szükséges minden érintett szereplővel, beszerzik a szükséges engedélyeket, megrendelik az eszközöket stb.
Minden ötlet más és más előkészítést, tervezést, beszerzési folyamatokat és kivitelezési munkát igényel, így egyes ötletek hamar, néhány hónapon belül meg tudnak valósulni, míg másokra hosszabb időt, akár egy évnél is többet kell várni adott esetben (gondoljunk csak az időjárási viszonyokra, amelyek nagymértékben meghatározhatják a kivitelezést).
Minden nyertes ötletnek külön adatlapja lesz, ahol az érdeklődők nyomon tudják követni az ötlet haladását, aktuális státuszát.