A 2023-as Józsefvárosi Részvételi költségvetés számokban

Írta: Gosztonyi Márton

Bevezetés

A következő oldalakon szeretnénk bemutatni a 2023-as Józsefvárosban megvalósult részvételi költségvetést (RK) számokon és statisztikákon keresztül. Az elemzés a 2022-es adatokkal összevetve kerül bemutatásra, így a program folyamatában elemezhető. A 2023-as Józsefvárosi részvételi költségvetés ugyanazon körzetbeosztással valósult meg mint a 2022-es RK. Ebből kifolyólag három körzetre tagolódtak a negyedek, amik átfogták a teljes VIII. kerületet (1. Térkép).

1. Térkép: A 2023-as, és 2022-es Józsefvárosi RK körzetbeosztása a negyedek alapján

Beérkezett ötletek

A 2022-es RK-ban 137 ötlet érkezett be, és ezekre összesen 2595 szavazatot adtak le a lakosok. 2023-ban mind az ötletek, mind a szavazatok esetében nagymértékű növekedés figyelhető meg. A 2023-as évben 228-ötlet érkezett be (60%-os növekmény) és összesen 6627 szavazat érkezett be (255%-os növekmény).

Ezt a nagyarányú növekedést az ötletek számában érdemes tovább bontani körzetek mentén, amelyet az 1. ábra mutat be.

Ábra: Az RK-ra beérkező ötletek változása 2022 és 2023 során, körzetek mentén bontva (N2022=137, N2023=228)

Kattintson valamelyik körzet melletti ikonra, ha el akarja rejteni, vagy láthatóvá szeretné tenni az adott adatokat

Az ábra alapján látható, hogy míg 2022-ben körülbelül mindhárom körzetből ugyanannyi (30 darab) ötletet adtak be, addig 2023-ban, minden egyes körzetben a beadott ötletek számának növekedését láthatjuk. A beadott ötletek száma az I. körzetben megtriplázódott, a II. körzetben megduplázódott, a III. körzetben pedig majdnem 15 százalékkal nőtt. Ezt egészíti ki az az eredmény, hogy az átfogó, több körzetben vagy az egész kerültben megvalósítandó ötletek száma is magasan megemelkedett 2023-ra.

Az RK folyamatban nem volt kizárva annak a lehetősége, hogy egy lakos több ötletet is beadjon, sem 2022-ben, sem 2023-ban. Mindebből fakadóan érdemes megvizsgálni, hogy a növekmény nem abból származik-e, hogy a többszörös ötletbeadók száma nőtt meg a két hullámban? 2023-ban 47 esetben (az összes beadás 37.9%-ban) egy ötletbeadótól több ötlet is beérkezett, ez az arány valamivel kisebb volt 2022-ben, akkor 23 esetben történt többszörös ötletbeadás, ami az összes ötlet 25%-át tette ki. Mindebből következően 2022-ben egy ötletbeadótól átlagosan 1,4 ötlet érkezett be (std: ± 1,19), ez az arány 2023-ra 1,8-ra (std: ± 1.68) nőtt. A növekedés szignifikáns, hisz a vizsgálathoz tartozó kétmintás t-próba, p-értéke 0,048, ami azt jelzi, hogy 2023-ra szignifikánsan megnőtt a többletötletbeadók száma.

Mindezt összefoglalva tehát egyfelől azt látjuk, hogy a 2022-ről 2023-ra 0.4 százalékpontos szignifikáns növekedést lehet mérni abban, hogy 1 ötletbeadó több ötletet is beadott. Azonban nem csak ez a számarány növekedett, hanem a beadók száma is. Hisz míg 2022-ben összesen 92 személytől/csoporttól érkezett be ötlet ez a szám 2023-ra 124-re nőt. Összefoglalva tehát mind az ötletbeadók számának a növekedése, mind az egy beadótól beérkező ötletek számának növekedése húzódik meg a beérkező ötletek számának magas arányú növekedése mögött.

Milyen típusú ötletek érkeztek be?

A tipologizált ötletek 2022 és 2023 közötti változását az 1. diagram mutatja. 2022-ben az összes beadott ötlet körülbelül 22%-a (21,9%) a kerület zöldebbé tételét célozta, ez a kategória valamennyivel csökkent 2023-ra (15%). Rengeteg ötlet tartozott ebbe a kategóriába mindkét évben, mikroparkok létrehozásától kezdve, a fa- és virágültetésen át a zöldfelületek növeléséig. A második legnagyobb tematikus kategóriát 2022-ben a közlekedési kategória adta (18,9%), ami arányában nem változott 2023-ra (19%). Ebbe a kategóriába parkolóhelyek kialakítása, akadálymentes közlekedést elősegítő ötletek, bicikliseknek vagy gyalogosoknak a közlekedéskönnyítése, zebrák felfestése, és forgalmi csomópontok átalakítását javasló ötletek tartoztak. A harmadik 2022-es nagy kategóriát az önkormányzati termékfejlesztésként – újra hasznosításként (16,7%) lehet meghatározni, hiszen ebbe a kategóriába új, beruházást igénylő ötletek tartoztak, vagy korábbi beruházások átalakításai. Olyan ötletek sorakoztak ebben a kategóriában, mint: kávézónyitás, közösségi helyek kialakítása, kutyaparkok kialakítása, sportlétesítmények kialakítása vagy újra hasznosítása, co-working iroda megnyitása. Ez a kategória 2023-ra a második legnagyobb kategóriává nőtt (21%). 2022-ben a negyedik legnépesebb ötletkategóriát az önkormányzati szolgáltatások fejlesztése tette ki (13,1%), azonban 2023-ra ez kategória lett a legfontosabb ötletkategória, hisz a beérkező ötletek 22%-a volt ide sorolható. Ebben a kategóriában fogyatékosügyi szakreferensi pozíció létrehozásától, a hajléktalanellátás fejlesztésén át, az ivóvíz ólomtalanításán keresztül, az utca névtáblák magyarázatáig, vagy józsefvárosi turisztikai applikáció fejlesztéséig bezárólag szintén rendkívül széles spektrumon jelentek meg beadott ötletek. Nagyobb kategóriaként jelent még meg 2022-ben a köztisztasági kategóriába sorolható ötletek. Ugyanakkor 2023-ban a köztisztaságot érintő ötletek visszaszorulása figyelhető meg. 2023-ra három százalékponttal csökkent ugyanis azon ötletek számaránya, amik a szemétszedést, csikkeltakarítást, magasnyomású tisztítást, vagy a köztéri vizelés megoldását tűzték ki célul. Szintén csökkenés látható (4 százalékpont) az állagmegóvással kapcsolatos öltetek terén, amely kategória főként a bérházak és az önkormányzati tulajdonok felújítását fogta át. Kiugró változás, azonban 2023-ra a közbiztonsággal kapcsolatos ötletek nagy arányú csökkenésében mérhető, ezek az ötletek szinte teljesen eltűntek a 2023-ban beadott ötletek közül. Ezzel ellentétesen a programok fejlesztésének kategóriája a 2022-es 3,6%-os szintről, 2023-ra 10%-ra nőtt. Mindebből következően számos új ötlettet adtak be a lakosok ebben a kategóriában 2023-ban, mint kültéri DJ pult kialakítása, érzékenyítő programok megvalósítása, vásárok, vagy csere-bere piacok kialakítása.

Diagram: a beérkező ötletek témák szerinti megoszlása 2022 és 2023-ban (N2022=137, N2023=228)

Kattintson a lejátszás gombra, vagy húzza a csúszkát jobbra, hogy a 2023-as megoszlásokat is lássa

Összefoglalásként látható, hogy a beadott ötletek nagyobb átrendeződése figyelhető meg a két év során. 2023-ra megnövekedtek az önkormányzat beruházásra és szolgáltatásbővítésére irányuló ötletek, valamint a programok megvalósítást célzó ötletek. Háttérbe szorultak ugyanakkor a köztisztaságot, közbiztonságot és állagmegóvást javasló ötletek. A közlekedést könnyítő és a kerület zöldesítését erősítő ötletek aránya azonban konstans maradt.

Meglehetősen fontos tényező, hogy a két hullám során, mekkora átfedés mérhető az ötletbeadó lakosok között. Mivel adatbázisainkban kevés változó áll rendelkezésünkre ennek a kérdésnek a pontos megválaszolásához, ezért több irányból is megvizsgáltuk a kérdést. Egyfelől az ötletbeadók száma nőtt, ebből következően a teljes átfedés könnyen kizárható. Azonban, ha az ötletbeadók nem szerinti megoszlását tekintjük, akkor magas fokú egyezés felé mutatnának az adatok. 2023-ra a férfi ötletbeadók aránya valamivel ugyan csökkent (30% – 26%), ugyanakkor ez elhanyagolható mértékű csökkenésnek minősíthető (2. diagram), amiből az következik, hogy az ötletbeadók körében nemek mentén 2023-as év nem hozott változást, továbbra is körülbelül 70-30%-os az eltolódás a nők felé az ötletbeadók körében.

2. Diagram: 2022-es és 2023-as ötletbeadók nemek szerinti megoszlása

Azonban rendelkezünk egy változóval mindkét adatbázisban, ami közelebb vihet minket a kérdésünk megválaszolásához, ez pedig az ötletbeadók neveit tartalmazó változó. A nevek alapján mindösszesen 10 db egyezést lehet kimutatni 2022 és 2023 között az ötletbeadók esetében. Mindebből kifolyólag, ha 2023-ban 124-en adtak be ötletet akkor közülük mindösszesen 8,06%-os azok aránya, akik 2022-ben is beadtak ötlet. Ebből kifolyólag 91,04%-ban, új lakosoktól érkeztek be ötletek. A változóval kapcsolatosan természetesen felmerülnek problémák, ékezetek, betűk elütéséből fakadóan vagy nem a teljes név megadásából kifolyólag. Ugyanakkor az látható, hogy körülbelül 90%-ban teljesen új ötletbeadók jelentek meg a programban 2023-ban.

Előszűrési folyamat

A beérkező ötletek 2022-ben és 2023-ban is egy hosszú kiválasztási folyamaton mentek keresztül, amely öt szakaszra bontható. A folyamat két év közötti változást a 3. ábra mutatja. Az 1) első szakaszban az önkormányzat dolgozta fel a beérkező ötleteket és formai szempontok alapján szelektálta őket, amely fakadhatott abból, hogy irreleváns volt az javasolt ötlet az RK szempontjából, vagy nem az RK tematikájába épült az ötlet. 2022-ben az ötletek 9%-a (9,49%) került formai szempontok mentén elutasításra, ez a százalékarány ugyanakkor 2023-ra 22%-ra nőtt, ami nagyon magas ugrást jelent a formai szempontok mentén elutasított ötletek esetében. A 2) második szakaszban, még mindig az önkormányzaton belül, egy további szakmai szűrőn is átvezették az ötleteket, ahol 2022-ben 24,09%-a az ötleteknek nem kapott szakmai jóváhagyást, a 2023-ban ez a számarány valamelyest csökkent 17%-ra. Itt leginkább olyan ötletek nem jutottak tovább, amik ugyan formai szempontok szerint megfeleltek a folyamatnak, azonban olyan tevékenységet, vagy fejlesztést tűztek ki célul, amit a jövőben az önkormányzat is tervez megvalósítani. A szavazólapokra minden körzetben 10 darab ötlet kerülhetett fel (2022-ben ez módosult 11-re), ebből kifolyólag a 3) harmadik szakaszban a körzeti munkacsoportoknak (olyan önkéntes résztvevőkből álló csoport, ami az RK folyamat során alakult, és helyi lakosokból, RK résztvevőkből állt) az ötletek körülbelül 44%-át (43,8%) kellett kirostálniuk 2022-ben, 2023-ban pedig 39%-ot. Mindebből következően 4) a szavazólapokra 2022-ben 10%-a került fel a beadott ötleteknek, míg 2023-ban 13%-uk. Így érkezünk el a 5) megszavazott és nyertes ötletekig, amely a folyamat ötödik szakaszát jelentette.

3. Diagram: 2022-es és 2023-as folyamat szakaszonkénti megoszlása

Két fontos következtetés vonható le ebből a folyamatból; a) egyfelől a beadott ötletek valós nyerési esélye nagyon magas volt az RK folyamat során, mind 2022-ben mind 2023-ban. Hisz egy beadott ötlet nem az összes ötlettel versenyzett, hanem csupán a körzeti ötletek kategóriájával, így 2022-ben 1:4 és 1:6 közötti esélye volt egy beadott ötletnek a nyerésre, ami valamelyest ugyan csökkent 2023-ra 1:5 és 1:7-re ugyanakkor ez még mindig magas nyerési esélynek számít. A folyamattal kapcsolatos következő eredmény, b) hogy az önkormányzat előszűrőjén az ötletek 33%-a lett elutasítva 2022-ben, s habár ennek növekedését tapasztaljuk 2023-ra, nem kiugróan magas arányú a növekmény (39%). Az önkormányzati szelekciós struktúrája azonban megváltozott, sokkal magasabb arányban utasítottak el a formai szakaszban ötleteket, 2023-ban mint 2022-ben.

Szavazatok

2022-től 2023-ra elmozdulva nem csupán a beadott ötletek, hanem a leadott szavazatok arányában is nagy növekedés mérhető. 2023-ban 4032-vel több szavazatot adtak le a lakosok, mint 2022-ben. A megoszlások azonban azt mutatják, hogy a két hullám között a szavazatok struktúrája kis mértékben változott.

2022-ben az összes leadott szavazat 77%-a online történt, 23% pedig offline szavazat volt. Körülbelül hasonló megoszlást követett a 2023-as szavazás is, amikor a szavaztok 79%-a érkezett be online és 21%-a offline. 2022-ben a leadott szavazatok körülbelül 1/3-1/3-1/3 arányban oszlottak meg a három körzet között, ez az arány 2023-ra sem változott. Ebben az évben is egyenlő megoszlást követnek a körzetek mentén leadott szavazatok.

2. Ábra: A RK ötletekre leadott szavaztok változása 2022 és 2023 során, körzetek mentén bontva (N2022=2595, N2023=6627)

Kiemelkedő változást a teljes körzetre leadott szavazatok számában látunk. Ez nem véletlen, hisz ez a kategória a 2023-as RK egyik újítása volt. A 2022-es évben ugyanis több esetben érkeztek be olyan ötletek, amelyek nem specifikálták a körzetet, hanem a kerület egészét érintették, ennek hatására emelték be a teljes kerültre való szavazás kategóriáját 2023-ban a megvalósítók. Látható módon ezzel egy új funkciót kapott a szavazás, hisz míg 2022-ben nem érkezett szavazat azokra az ötletekre, amiket a folyamat során ebbe a kategóriába soroltak át, addig 2023-ban közel ugyanakkora arányban érkeztek erre a kategóriára szavazatok, mint a körzetekre beadott ötletekre.

Nem meglepő azonban, hogy teljes kerültre beérkező szavazatok ilyen mértékű növekedést mutatnak, sem az, hogy a szavazatarányok hasonlóan alakultak a körzetek mentén. A 2023-as szavazás során ugyanis minden szavazó, öt szavazattal rendelkezett. Két szavazata volt a saját körzetére, 1-1 szavazata a másik két körzetre és 1 szavazata a teljes körzetre. Ez a szavazási struktúra hozta létre a 2. ábrán látható eredményeket, ugyanakkor az adatokból az is következik, hogy a szavazók majdnem minden esetben éltek az összes felkínált szavazati lehetőségükkel.

Természetesen mivel ennyi szavazattal rendelkeztek a szavazók, a szavazatok összesített számai nem adnak pontos képet arról, hogy pontosan hány fő is szavazott 2022-ben és 2023-ban. Azonban az arányokból becsléseket adhatunk rájuk, ha a 2022-es adatokból a III. körzet adatait vesszük (legalacsonyabb szavazás, 820 szavazat), akkor a valós szavazók száma 650-700 közé tehető. 2023-ban pedig becsléshez fel tudjuk használni a teljes kerületre beérkező szavazatok számát (1339), mindez azt jelenti, hogy robosztus becslés mellett a szavazók száma megkétszereződött 2022 és 2023 között. Azonban fontos kiemelni, hogy még így is rendkívül alacsony részvétel mérhető a folyamatban.

Nyertes ötletek

2022-ben egy a szavazólapon feltüntetett ötletre átlagosan 79 szavazat érkezett (78,6 db) amihez azonban nagy szórás tartozott (sd: 65,07 db), azaz voltak olyan ötletek, amik nagyon sok szavazatot kaptak (a legtöbbet kapó ötlet 291 szavazatot kapott), míg a voltak olyan ötletek, amik nagyon keveset (a legkevesebb szavazatot kapó ötlet mindösszesen 5 szavazatot kapott). Ugyanez a tendencia figyelhető meg 2023-ban is. Habár a második évben az átlagos szavazatszám több mint duplájára emelkedett (166), magas szórás tartozott ismételten a szavazatokhoz (std: ± 137,3 db). A legtöbb szavazatot kapott ötlet 775 szavazatot kapott, míg a legkevesebb ennek csupán töredékét, 29 darabot.

2022-ben a lakosok a legtöbb szavazatot a nyertes ötletek körében a termékfejlesztési és újra hasznosítást célzó ötletekre (29%), valamint az önkormányzati szolgáltatásfejlesztésre (17%) és zöldesítésre irányuló ötletekre (18%) adták le (4. diagram). 2023-ban úgyszintén ebben a három kategóriában szóródtak leginkább a nyertes ötletek (29%-ban szolgáltatásfejlesztés, és termékfejlesztés, 19%-ban zöldesítés).

4.Diagram: a leadott szavazatok ötletcsoportok szerinti megoszlása a nyertes ötletek között 2022 és 2023 között (N2022=13, N2023=16)

Mindebből látható, hogy a szavazók leginkább azokat az ötleteket támogatták, amik az önkormányzat szolgáltatási spektrumának kibővítését célozzák meg, valamint az önkormányzat által megvalósítandó beruházást, fejlesztést mozdítanak elő. Ezen felül nem elhanyagolható kategóriaként jelentett mindkét év során a kerület zöldesítését előmozdító ötletek.

A 2023-ban beadott ötletek átlagos költsége 6,6 millió forint volt, amihez meglehetősen nagy szórás társult (std: ± 6,44 millió Ft). Mindez azt jelenti, hogy az ötletek között volt 300 ezer forintból megvalósítható ötlet, ám érkezett be 30 milliós ötlet is. A nyertes ötletek átlagos költsége ennél magasabb volt. 2022-ben a nyertes ötletek átlagos költsége 9,4 millió forint volt, magas szórásérték mellett (std: ± 10,3 millió forint). Ugyanezt tapasztaljuk 2023-ban, ugyanis ebben az évben a nyertes ötletek átlagos költsége 9 millió forint volt azonban ehhez is magas szórás tartozott (std: ± 6,77 millió forint).

Összefoglalva tehát az adatok alapján az látható, hogy mindkét évben 10 millió forint körül mozgó tőkeértékből megvalósítható ötletek nyertek.

Résztvevők

Egy részvételi költségvetés folyamatában kiemelten fontos kérdés, hogy kik vesznek részt a folyamatban? Sikerül-e bevonni a lakosok minél szélesebb körét a folyamatba? Sikerül-e elérni a sérülékeny csoportokat? A következőkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.

Az online és offline regisztrált résztvevők lakcímeinek georeferálása után, lehetőség nyílik a folyamatban résztvevők Kernel-sűrűség alapú térbeli vizsgálatára (1. Térkép).

2.Térkép: 2022-ben és 2023-ban az RK-ban résztvevők térbeli megoszlása Kernel-sűrűség alapján

A kernel sűrűségtérképek alapján megállapítható, hogy 2022-ben, és 2023-ban is a kerület egész területéről sikerült bevonni a lakosokat, ugyanakkor eltérő intenzitás mellett. 2022-ben 680, míg 2023-ban 1675 fő vett részt a folyamatban. Fontos azonban kiemelni, hogy mindkét résztvevőszám a legalacsonyabb lehetséges résztvevői számot takarja. Ez két okból ered, egyfelől az adattisztítás és elemzés során csupán azon résztvevőkre csökkentettük az adatbázisokat, akik egészen pontosan beazonosíthatóak voltak, másfelől az RK-hoz kapcsolódó számos eseményen résztvevőkről (munkacsoportok résztvevői, kitelepülések résztvevői, programok résztvevői), nem állnak rendelkezésünkre adatok. Mindebből kifolyólag, érdemesebb intervallumban megadni a résztvevők számát, ami óvatos becslés mellett 2022-ben 680-750 közé tehető, míg 2023-ban 1675 és 2000 fő közé. Mindez azonban azt jelenti, hogy 2023-ra a résztvevői szám közel megháromszorozódott.

Mielőtt ez alapján messzemenő következtetéseket vonunk le, fontos megjegyezni, hogy a résztvevői szám alapján az látható, hogy a részvételi költségvetés 2023-ban is kezdeti stádiumban van. Az előzetes becslések alapján Józsefvárosban összesen 57.451 szavazatra jogosult lakos él. Mindebből következően 2022-ben a lakosok 1,18%-a vehetett részt a részvételi költségvetésben, 2023-ban pedig 2,6%. Ugyanakkor az RK nem csupán a lakosok számára volt nyitott, hanem a kerültben dolgozó és tanuló állampolgárok számára is, így a szavazatra jogosultak száma a körülbelüli 57 ezres számot meghaladja, azonban ennél pontosabb viszonyítási számadattal nem rendelkezzünk. Mindebből az következik, hogy a valós részvételi százalékarány 2022-ben 1%-körül, míg 2023-ban 2% körül mozoghatott.

A résztvevők eloszlását negyedek szerint bontva a 3. térképet kapjuk. A térkép alapján látható, hogy 2022-ben és 2023-ban sem volt olyan negyed, ahonnan ne vettek volna részt az RK-ban.

3. Térkép: 2022-2023 a résztvevők negyedenkénti megoszlása

Azonban az is látható, hogy a résztvevők negyedenként erősen polarizálódtak mindkét év során. Mindkettő évben a kerület keleti részén elhelyezkedő negyedekből (Kerepesdűlő, Ganz, Százados, Tisztviselő) vettek a legkevésbé részt az RK folyamatban. 2022-ben átlagosan 9 fő (± 6) vett részt ezekből a negyedekből, míg 2023-ra ez átlagosan 47 főre emelkedett, magas szórásérték mellett (± 32). Ezzel ellentétben a kerület nyugati és középső negyedeinek lakosai sokkal intenzívebben vettek részt a folyamatban, mindkét évben. 2022-ben átlagosan 59 (± 19) fő vett részt ezekből a negyedekből a programban, míg 2023-ban átlagosan 153 fő (± 50).

Mindez azt jelenti, hogy mindkét évben a nyugati és a középső negyedek lakosai több mint háromszor, négyszer annyian vettek részt a folyamatban, mint a kerület keleti részén fekvő negyedekben lakók. A nyugati negyedekben volt mérhető a legmagasabb részvétel is, hisz mind 2022-ben, mind 2023-ban a Magdolna negyedből vettek részt a legtöbben a folyamatban (81 fő, 240 fő). Fontos kihangsúlyozni, hogy a mellett, hogy a részvétel majdnem háromszorosára nőtt a két év alatt, a kerület keleti-nyugati osztottságát nem sikerült áttörnie a 2023-as folyamatnak, ugyanakkor a Losonci negyedben lakók részvétele felsorakozott a középső negyedek részvételi arányához.

A folyamatban résztvevők mélyebb elemzéséhez limitált adatok állnak rendelkezésünkre. A térbeli elhelyezkedésen kívül csupán két változó (nem, életkor) alapján tudunk pontosabb képet alkothatni a résztvevőkről.

A résztvevők nem szerinti megoszlását az 5. diagram foglalja össze.

5. Diagram: 2022-es és 2023-as résztvevők nem szerinti megoszlásai

A diagram alapján látható, hogy míg az ötletbeadók között a nők magasabb arányát láthatjuk, addig a teljes RK résztvevők között a nemek mentén egységes kép rajzolódik ki. Mind 2022-ben, mind 2023-ban, körülbelül ugyanakkora százalékaránnyal vettek ugyanis részt férfiak és nők a programban, és a nemek közötti megoszlás is körülbelül 50-50%-os arányt mutatott mindkét évben.

Áttérve a kor változóra, azt láthatjuk, hogy 2022-ben a résztvevők átlagéletkora 41 év volt, ami 2023-ra sem változott (42 év) döntő mértékben. Mindkét évben azonban magas szórás tartozott ezekhez az értékekhez, így 2022-ben a legidősebb résztvevő 84 éves volt (2023-ban 91), míg 2022-ben a legfiatalabb 17 éves volt (2023-ban 16 éves).

Mindez azt jelenti, hogy a részvételi költségvetés egy nagyon széles életkori spektrumot fogott át mind 2022-ben, mind 2023-ban. A résztvevők legnagyobb részét azonban a felnőtt korcsoportba tartozók, azaz a 40-es éveikben járók korcsoportja tette ki.

Fontos kérdésként merül fel, hogy mennyire vettek ugyanazon lakosok részt a 2 évben? Ahhoz, hogy pontos képet kaphassunk arról, mekkora átfedés van a résztvevők között 2022 és 2023 között, a két évben létrejött adatbázisokat meg kell feleltetnünk egymásnak, azonban olyan kulcsváltozóval, amely a két évet összeköti nem rendelkezünk. További nehézséget, jelent, hogy az offline résztvevőkről nem rendelkezünk pontos adatbázissal. Mindebből kifolyólag ugyanazt a technikát tudjuk követni, mint az ötletbeadók esetében, azaz a nevek alapján tudjuk meghatározni, hogy mekkora átfedés mérhető a két év között a résztvevők körében. Ezzel a módszerrel, valószínűsíthetően alulbecsüljük a két év közötti résztvevők átfedését, ám viszonyítási pontként eligazítást adhat ez az arány a kérdésünkre.

A 2023-as online résztvevők 23,8%-a 2022-ben is részt vett a józsefvárosi részvételi költségvetésben, ami meglehetősen magas arányt jelent. Ha ehhez hozzátesszük, hogy 2023-ra majdnem megháromszorozódott a résztvevők aránya akkor azt láthatjuk, hogy a 2022-ben résztvevők 44,8%-a 2023-ban is részt vett a folyamatban. Mindebből következően a résztvevők közel 50%-a újra részt vett a folyamatban, ami nagyon magas arányt jelez.

Folyamatok és költségek

Zárszóként fontos megemlíteni két folyamatelemet. Az RK program blokkszerű felépítésű, semmint szekvenciális, azaz a lakosoknak a folyamat egésze során lehetőségük van a belépésre, nem előfeltételezi egy szakaszban való részvételt egy másik szakaszban való részvétel. Mindebből következően érdemes áttekinteni, hogy a három blokkelem 1) regisztráció, 2) ötletbeadás, 3) szavazás, hogyan képeztek folyamatot 2022-ben és 2023-ban.

Mivel a regisztráció mindkét évben folyamatos volt, így először azt tudjuk megvizsgálni, hogy az ötletbeadók közül mennyien szavaztak is 2022-ben. 2022-ben az ötletbeadók 42,3%-a szavazott is, és ugyanezt az arányt látjuk 2023-ban is, amikor az ötletbeadók 44,3%-a élt csak a szavazati jogával. Másodszor fontos kiemelni, hogy a regisztrálók közül sem mindenki szavazott. 2022-ben az összes regisztráló közül 70,6% szavazott, és 2023-ban is hasonló arányt látunk, 72,3%-a szavazott az összes regisztrálónak. Mindez azt jelenti, hogy a Józsefvárosban megvalósuló részvételi költségvetés egy blokkszerűen felépített folyamat, amelyben az ötletbeadás nem jelzi előre a résztvevő szavazási hajlandóságát, a regisztráció, azonban nagy lépést jelent a felé, hogy a résztvevő szavazzon is, mind 2022-ban, mind 2023-ban.

A folyamat másik fontos eleme, a nyertes ötletek megvalósítása. Ez mindig egy nehéz pontja a folyamatnak, hisz a nemzetközi RK tapasztalatok alapján is látszik, hogy ez a folyamatelem, mindig lassan megy, sokszor évek telnek el amíg az ötletek megvalósulnak. Mindez érthető módon a lakosságban megkérdőjelezheti a részvételi költségvetés folyamatának legitimációját.

Mindebből kifolyólag az önkormányzat 2023-ban elindított egy online felületet, amin folyamatosan követni lehet, hogy a nyertes ötletek megvalósítása melyik szakaszban jár ( 1) egyeztetés, 2) előkészítés, 3) megvalósítás, 4) elkészült). Ez a felület hiánypótló a folyamat transzparenciáját tekintve. Egy évvel a 2022-es folyamat lezárta után (2023. 07. 22.) a nyertes 13 ötletből 4 ötlet valósult meg teljes egészében (30,7%), 3-3-3 ötlet pedig a megvalósítás, előkészítés és egyeztetés szakaszában van. Mindebből tehát az következik, hogy egy év leforgása után a nyertes ötleteknek több mint a fele került a megvalósítási szakaszba, ami a nemzetközi részvételi költségvetések tapasztalatait tekintve nagyon jó aránynak mondható.

Összefoglalás

Beadott ötletek és szavazatok

A 2023-as évben 228-ötlet és összesen 6627 szavazat érkezett be, ez 2022-höz képest az ötletek esetében, 60%-os növekmény, a szavazatok esetében 255%-os növekmény jelent
A beadott ötletek száma az I. körzetben megtriplázódott, a II. körzetben megduplázódott, a III. körzetben pedig majdnem 15 százalékkal nőtt.
A 2023-ban beadott ötletek átlagos költsége 6,6 millió forint volt, amihez meglehetősen nagy szórás társult (± 6,44 millió Ft). Mindez azt jelenti, hogy az ötletek között volt 300 ezer forintból megvalósítható ötlet, ám érkezett be 30 milliós ötlet is.
2023-ra Megnövekedtek az önkormányzat beruházásra és szolgáltatásbővítésére irányuló ötletek, valamint programok megvalósítást célzó ötletek.
2023-ban 90 százalékban új ötletbeadók jelentek meg a programban 2022-höz képest
Robosztus becslés mellett a szavazók száma megkétszereződött 2022 és 2023 között
2023-ban is csakúgy mint 2022-ben az online szavazás volt a jellemző
2023-ban az egy ötletre beérkező átlagos szavazatszám több mint duplájára emelkedett

Nyertes Ötletek

2023-ban a lakosok a legtöbb szavazatot az önkormányzat termékfejlesztését és szolgáltatásbővítését célzó ötletekre, valamint a kerület zöldesítésre irányuló ötletekre adták le, csakúgy mint 2022-ben.
2022-ben 1:4 és 1:6 közötti esélye volt egy beadott ötletnek a nyerésre, ez 1:5 és 1:7-re csökkent 2023-ra
az önkormányzat előszűrőjén az ötletek 33%-a lett elutasítva 2022-ben, s habár ennek növekedését tapasztaljuk 2023-ra, nem magas arányú a növekmény (39%). Az önkormányzati elutasítás struktúrája azonban megváltozott. Sokkal magasabb arányban utasítottak el a formai szakaszban ötleteket, 2023-ban mint 2022-ben

Résztvevők

2023-ra a résztvevői szám közel megháromszorozódott (a részvételi százalékarány 2022-ben 1%-körül, míg 2023-ban 2% körül mozogott)
A kerület nyugati és a középső negyedeinek lakosaik több mint háromszor-négyszer annyian vettek részt a folyamatban, mint a kerület keleti részén fekvő negyedekben lakók.
Mind 2022-ben, mind 2023-ban, körülbelül ugyanakkora százalékaránnyal vettek részt férfiak és nők a programban, és a nemek közötti megoszlás is körülbelül 50-50%-os arányt mutatott mindkét évben.
2022-ben és 2023-ban is az átlagéletkor 40 év körül mozogott. Azonban mindkét évben szélesen szóródott a résztvevők korösszetétele. 2022-ben a legidősebb résztvevő 84 éves volt (2023-ban 91), míg 2022-ben a legfiatalabb 17 éves volt (2023-ban 16 éves).
Közel 50%-a azoknak akik résztvettek a 2022-es folyamatban, a 2023-as programban is résztvettek

Folyamatok

Mind 2022-ben, mind 2023-ban a Józsefvárosban megvalósult részvételi költségvetés blokkszerűen felépített folyamat volt, amelyben az ötletbeadás nem jelezte előre a résztvevő szavazási hajlandóságát, az online regisztráció azonban előrejelezte azt.
Az önkormányzat elindított egy online felületet, amin folyamatosan követni lehet, hogy a nyertes ötletek megvalósítása melyik szakaszban jár
Egy év leforgása után a 2022-es nyertes ötleteknek több mint a fele megvalósítási szakaszba került.