2022-es elemzésünk

A 2022-es józsefvárosi részvételi költségvetés számokban

Írta: Gosztonyi Márton

1800x1200_jozsefvaros_rk_szamokban-png_20221220_074515.png

           A következő oldalakon szeretnénk bemutatni a 2022-ben Józsefvárosban megvalósult részvételi költségvetést (RK) számokon és statisztikákon keresztül. Mielőtt bárki most abbahagyná az olvasást, abból kiindulva, hogy sok oldalnyi száraz számon nem fogja magát átrágni szeretnénk megjegyezni, hogy egy nagy részét a bemutatásnak nem végeztük el, és ez a számok mögött meghúzódó „miértek” (okok) feltárása. Az írás csak és kizárólag úgynevezett leíró statisztikákat tartalmaz, azaz a kedves olvasónak bőven jut helye arra, hogy a miérteken, okokon gondolkozzon, javaslatokat tegyen ezekből kiindulva, majd segítse a következő 2023-as RK megvalósulását. Mindebből kiindulva ez az összefoglaló gondolatébresztésként használható, úgy, hogy a számok mentén is átlássuk mi történt az első Józsefvárosban megvalósuló RK során.

Az írás nagyobb részekre tagolódik, az első részben az RK-val kapcsolatos főbb statisztikákat osztjuk meg, a második részben pedig egy (nem reprezentatív!) kérdőíves kutatásra, valamint a reszvetel.jozsefvaros.hu-n keletkezett adatokra épülve mutatunk be pár statisztikát a folyamattal kapcsolatban.

Honnan vannak az adatok?

Az RK-val kapcsolatos főbb statisztikák egy olyan adatbázison nyugszanak, amely a folyamattal kapcsolatos főbb adatokat (szavazatok száma, ötletbeadók-, ötletek száma stb.) összesítette. Ezek az adatok pontos képet festenek arról, hogy számszerűen hány ötlet, szavazat érkezett be a részvételi költségvetés során. Az adatok viszonyításához elkészült egy valószínűségen alapuló számítás, arról, hogy hány lakos volt szavazásra jogosult az adott negyedekben és a körzetekben. Ezek az adatok támpontot adhatnak ahhoz, hogy megnézzük, körülbelül hány százalékát érte el a lakosoknak az RK folyamat?

    Az adatok másik nagy szeletét a reszvetel.jozsefvaros.hu-n regisztrált felhasználók adatai adják. Ez volt az a felület, amin keresztül az online ötletbeadás és szavazás létrejöhetett. A felületen összesen 706 regisztrációtörtént (a tesztregisztrációkat leszámítva), ezekből azonban nem lehetett pontosan kiszűrni, a duplikált regisztrációkat. Azaz, ha egy felhasználó esetlegesen több eszközről regisztrált. Ebből következően a megadott lakcím, házszám és életkor mentén duplikációs szűrést alkalmaztunk. Ez lehetővé tette, hogy kicsit kitisztítsuk az adatbázis, s ennek következtében 680 felhasználó regisztrációval dolgoztunk. Természetesen lehet, hogy még ez a 680 fő is tartalmaz duplikációkat, ám az elérhető anonimizált adatok mentén ennél jobban nem lehetett a duplikációkat kiszűrni.

     A reszvetel.jozsefvaros.hu lehetővé tette azt is, hogy a beadott ötletekről is kimutatásokat készítsünk, így egy scrape-elés (strukturált webes adatok automatizált gyűjtésének folyamata) segítségével adatokat tudtunk gyűjteni az ötletekről is és azokat is elemezhetővé tudtuk „varázsolni”.

   Végül rendelkezésünkre állt egy kérdőíves adatgyűjtés adatai is, amit online és offline formában lehetett kitölteni és ami visszajelzéseket gyűjtött az RK folyamatáról. Rendkívül fontos azonban megjegyezni, hogy ez az adatgyűjtés nem reprezentatív mintán zajlott, s meglehetősen alacsony számban érkeztek visszajelzések, így összesen 66 fő töltötte ki a kérdőívet. Ezek az adatok egyfelől jó képet adnak arról, hogy az RK felé nagyon elkötelezett résztvevők mit gondolnak a folyamatról, azonban messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak.

A józsefvárosi RK-ra beérkező ötletek és szavazatok

Ötletek

A Józsefváros RK három körzetben valósult meg, amik átfogták a teljes VIII. kerületet, és a kerület negyedeit. A folyamat során összesen 137 ötlet érkezett be, és 2595 szavazatot adtak le.

 

  1. Táblázat: A 2022-es RK körzeteinek felosztása és a körzetenként bejövő ötletek darabszámai

Az RK folyamat során körülbelül minden körzetből ugyanannyi (30 darab) ötletet adtak be, valamint szintén körülbelül 30 ötlet volt olyan mi konkrétan nem volt köthető egy adott körzethez, átfogó, több körzetben vagy az egész kerültben megvalósuló ötletet tartalmazott (Nincs körzet).  

            A beérkező ötletek egy hosszú folyamaton mentek keresztül (2. táblázat) melynek során első körben az önkormányzat dolgozta fel őket. Az ötletek 10%-a (9,49%) került formai szempontok mentén ebben a szakaszban elutasításra. Ez fakadhatott abból, hogy irreleváns volt az javasolt ötlet az RK szempontjából, vagy nem az RK tematikájába épült az ötlet. Ezután szintén még az önkormányzaton belül, egy további szakmai szűrőn is átvezették az ötleteket, ahol további 24,09%-a az ötleteknek nem kapott szakmai jóváhagyást. Ez egy elég magas számarány, ami leginkább abból fakad, hogy a beérkező és ebben a szakaszban elutasításra került ötletek olyan tevékenységet vagy fejlesztést tűztek ki célul, amit az önkormányzat a jövőben elvégez majd. A szavazólapokra minden körzetben 10 darab ötlet kerülhetett (végül ez módosult 11-re), ebből kifolyólag a körzeti munkacsoportoknak (olyan önkéntes résztvevőkből álló csoport, ami az RK folyamat során alakult, és helyi lakosokból, RK résztvevőkből állt) az ötletek körülbelül 40%-át (43,8%) kellett kirostálniuk. A szavazási lapra így minden körzetben a beadott ötletek 15-25%-a került fel, ami azt jelenti, hogy a beadott ötletek valós nyerési esélye nagyon magas volt az RK folyamat során, 1:4 és 1:6 közötti esélye volt egy beadott ötletnek a nyerésre.

​

2. Táblázat az RK ötletek folyamata

Milyen típusú ötletek érkeztek be?

​

Az összes beadott ötlet (1. diagram) körülbelüli 20%-a (21,9%) a kerület zöldebbé tételét célozta, rengeteg ötlet tartozott ide a mikroparkok létrehozásától kezdve, a fa- és virágültetésen át a zöldfelületek növeléséig. A második legnagyobb tematikus kategória a közlekedési kategória volt (18,9%), ide parkolóhelyek kialakítását, vagy megszüntetését javasló ötletek, biciklisek és gyalogosok közeledésének megoldását javasló ötletek, forgalmi csomópontok átalakítását javasló ötletek és még sok más közlekedést érintő ötlet tartozott. A harmadik nagy kategóriát önkormányzati termékfejlesztés- újrahasznosítésként (16,7%) lehetne meghatározni, amelyben a kávézónyitástól, a kutyafuttatók és kutyaparkok kialakításán át, a sportudvar kialakításáig rengeteg ötlet jelent meg, mindegyik valamilyen kézzelfogható építési munkálatot tartalmazott.  A negyedik legnépesebb ötletkategóriát az önkormányzati szolgáltatások fejlesztése tette ki (13,1%). Ebben a kategóriában fogyatékosügyi szakreferensi pozíció létrehozásától, a hajléktalanellátás fejlesztésén át, az ivóvíz ólomtalanításán keresztül a játszótereken animátorok alkalmazásáig bezárólag szintén rendkívül széles spektrumon jelentek meg ötletek. Nagyobb kategóriaként jelent még meg a köztisztasági kategóriába sorolható ötletek (10,9%), ahol a szemétszedéssel és takarítással kapcsolatos ötletek sorakoztak. 8%-os nagysággal állagmegóvással kapcsolatos ötletek is érkeztek be, amelyek főként a bérházak és az önkormányzati tulajdonok felújítását fogták át. 6,5%-os nagysággal jelentek meg a közbiztonsággal kapcsolatos ötletek, térfigyelő kamerák kihelyezése, alkoholkommandó létrehozása. Végül 3,6%-ban programfejlesztéssel kapcsolatos ötletek érkeztek be, mint például tavaszi vásár létrehozása, vagy rajzverseny megszervezése.

 

  1. Diagram: a beérkező ötletek témák szerinti megoszlása

 

 

Szavazatok és nyertes ötletek

​

Az RK során összesen 2595 szavazatot adtak le, ennek 77%-a online történt, 23% pedig offline szavazat volt. A leadott szavazatok körülbelül 1/3-1/3-1/3 arányban oszlottak meg a három körzet között (3. táblázat). Az I. körzetben az összavazatok 36%-át, a II. körzetben a 33%-át, míg a III. körzetben a szavazatok 32%-át adták le. Mindhárom körzetben a szavazatok körülbelül 20%-a offline és 80%-a, azaz többsége, online formában érkezett.

 

  1. Táblázat: A leadott szavazatok megoszlása körzetek mentén

A lakosok leginkább a termékfejlesztési és újrahasznosítás célzó ötleteket szavazták meg (29%) a szavazólapokról, valamint az önkormányzati szolgáltatásfejlesztésre (17%) és zöldesítésre irányuló (18%) ötleteket (2. diagram). Egy a szavazólapon feltüntetett ötletre átlagosan 79 szavazat érkezett (78,6 db) amihez azonban nagy szórás tartozik (sd: 65,07 db), azaz voltak olyan ötletek, amik nagyon sok szavazatot kaptak (a legtöbbet kapó ötlet 291 szavazatot kapott), míg a voltak olyan ötletek, amik nagyon keveset (a legkevesebb szavazatot kapó ötlet mindösszesen 5 szavazatot kapott). 

 

2. Diagram: a leadott szavazatok ötletcsoportok szerinti megoszlása

 

 

Az előzetes számolások alapján Józsefvárosban összesen 57.451 szavazatra jogosult lakos él. Mindebből következően a lakosok 4,51%-a szavazott a 2022-es RK-n. Ez természetesen így nem pontos, hisz az RK-n nem csak a lakosok tudtak szavazni, hanem a kerültben dolgozó és tanuló állampolgárok is, így a szavazatra jogosultak száma a körülbelüli 57 ezres számot jóval meghaladja, azonban a szavazatra jogosultak számán kívül más pontosabb számadattal nem rendelkezzünk. Mindebből azonban az következik, hogy a legmegengedőbb számítást figyelembe véve szavazott a kerület 4,5% a részvételi költségvetésen, valószínűsíthetően a valós százalékarány pedig 1% és 2% közé eshetett. 

Az online regisztrációs felület adatai

Pontos adatokkal az online felületen regisztráltak esetében rendelkezünk. Ha ezeket a számadatokat az előzetes számolási adatokkal összevetjük (ugye ez, ami alul méri az RK lehetséges szavazóinak számát), akkor a 4. táblázatból látható, hogy az online regisztráció a lakosok kicsivel több mint 1%-át érte el, ami nagyjából minden negyedben állandó. A részvételi költségvetés a Csarnok és a Népszínház negyedekben ért el több lakost itt 2% körüli volt az online regisztrációs elérés.

 

  1. Táblázat: Az online felületen regisztráltak megoszlása

A 680 online regisztrálót lakcímek alapján georeferáltuk, így megjeleníthetővé vált az online regisztrálók térbeli megoszlása és sűrűségük megoszlása (1. térkép és 2. térkép), valamint az is, hogy a három körzet mentén hogyan oszlottak meg az online regisztrációk (3. térkép).

​

  1. Térkép: Az online felületen regisztráltak megoszlása

2.Térkép: az online felületen regisztráltak sűrűsége (Kernel-sűrűség)

3. Térkép: online regisztrációk megoszlása körzetenként

A térképek azt mutatják, hogy az online regisztráció a teljes VIII. kerületet lefedte. Főként azonban a belső józsefvárosi negyedek mentén sűrűsödtek a regisztrációk, s a külső negyedekben élők felé haladva a regisztrációk csökkentek. A körzetek mentén nagy eltérések nem figyelhetők meg. Átlagosan egy körzetben 226 fő (sd: +-28,3) regisztrált. Az első körzetben regisztráltak a legtöbben (259 fő) ezt követte a második (211 fő) majd a harmadik körzet (209fő).

 

4. Térkép: Online regisztrációk negyedenkénti bontása​

A regisztrációk negyedenkénti megoszlását megjelenítő 4. térkép az előző megállapításokat tovább árnyalja. Alapvetően belső Józsefvárosban regisztráltak a legöbben a Csarnok- és Magdolna negyedben (95 és 127 regisztráció), majd a külső negyedek felé egyre kevesebben regisztráltak. Fontos megjegyezni, hogy a Ganz és a Kerepesdűlő negyedekben a többi negyedhez képest kevés lakóház található, innen is eredhet, hogy ezekben a negyedekben nagyon alacsony volt az online regisztrálók száma.

 

Átlagosan, minden körzeten átívelően 41 év volt a regisztrálók átlagéletkora, amihez azonban nagy szórás párosult (+- 13,49 év), azaz az online regisztráció egy széles életkori spektrumot ért el. Minden körzetben 28-54 évesekig átnyúlóan regisztráltak a felületre, azonban mindenhol leginkább a középkorú felnőtt korosztályt (40 évesek) tudta megszólítani legnagyobb számban az online regisztráció.

            A regisztráció során megkérdezték azt is, hogy honnan halott a regisztráló az RK-ról. Ennek negyedenkénti bontását mutatja az 5. térkép.

 

5. Térkép: Honnan hallott a regisztráló az RK-ról?​​

A 4. téréképről látható, hogy a legmagasabb médiaelérést minden negyedben az önkormányzat Facebook-ján történt híradás adta (40%), ezt követték az önkormányzati hírlevelek (17%) majd az utcai plakátok (17%). A többi médiafelület 10% alatti elérést hozott létre az online regisztrálók körében. Némi apró különbséget láthatunk a negyedek között a médiafelületek elérésben: az Orcy és a Corvin negyedben még az átlagnál is eredményesebb volt az önkormányzati honlap elérése, a köztéri standolás pedig a Losonczi negyedből hozott az átlagosnál kiugróan több regisztrációt (12%).

 

Az online regisztrálók magas arányban (70,5%) szavaztak is ötletekre, azonban csak töredékük (9,3%) adott be ötletet. Érdekesen mutatja az 2022 RK folyamat kezdeti státuszát az, hogy akik online adtak le ötletet, azoknak is csak valamivel több mint a fele (53,5%) szavazott végül az ötletekre.

Visszajelzések az RK folyamatról egy kérdőív alapján

A következőkben az RK kérdőív eredményeinek leíró statisztikáit ismertetjük. Ismételten ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kérdőívkitöltést kis elemszám (N=66) jellemezte és nem tekinthető reprezentatívnak, ebből kifolyólag a következő statisztikák az RK folyamat iránt nagyon elkötelezettek véleményét mutatja, ennél messzebbre vezető következtetések levonására nem alkalmas.

 

Kik voltak a válaszadók?

A válaszadók elsöprő többsége (87%) kerületi lakos volt (3. táblázat), azonban a kitöltők között 9%-os arányban a kerültben dolgozók és 4%-os arányban a kerültben tanulók is megjelentek.  A kitöltők nemek szerinti megoszlása körülbelül fele-fele arányban állt nőkből (48,5%) és férfiakból (51,5). A kitöltők magasan iskolázottak voltak. Nagyon magas volt között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (78,1%), valamint a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya (20,3) és nagyon alacsony az alacsony iskolai végzettségűek aránya (1,6%). Életkori megoszlásuk alapján átlagosan 41 évesek voltak, a legfiatalabb kitöltő 21 éves míg a legidősebb 76 éves volt. Rendkívül magas volt körükben a saját tulajdonú öröklakással rendelkezők aránya (81%), és magas volt az önkormányzati bérlakásban élők aránya is (14%). A kitöltők több mint 60%-a 1 vagy 2 fős háztartásban élt, azonban magas volt a 4 vagy annál több fős háztartásban élők aránya is (15,6%).

 

3. Táblázat: A kitöltők alapmegoszlásai (N=66)

 

 

 

 

VIII. kerülethez való kötődés

A kitöltők nagyon magas arányban erősen kötődtek a VIII. kerülthez. Több mint 50%-uk (51,2%) nagyon erős kötődéssel jellemezte a viszonyát a kerülethez (3. diagram).

4. Diagram: Mennyire kötődik a VIII. kerülethez? (N=66)

 

 

A kérdőívben arra is kérték a válaszadókat, hogy meséljék el mivel tudnák alátámasztani a kötődésüket ebből adnánk közre néhány példát:

 

  • „1950 óta lakom ugyanabban a lakásban, itt kezdtem az általános iskolát, itt érettségiztem, itt volt az első és egyetlen munkahelyem”

  • „A munkám köt ide. Részt veszek az Önállóan lakni, közösségben élni és az Akadálymentes Józsefvárosért csoportok munkájában”

  • „Albérletben élve, más otthonában nem tudok még kötődni”

  • „Annyira szeretünk itt élni, hogy bár 9,5 éve laktunk itt saját lakásunkba, most, amikor minőségibbre cseréltük lakásunkat szó szerint csak az utca másik oldalára költöztünk”

  • „Egyetem alatt is itt laktam, aztán itt is vásároltam lakást”

  • „Gyerekkorom óta a kerületben vagy a közelében lakom. Minden közel van, ez a város közepe.”

 

A kitöltők rendkívül pozitívan állnak az önkormányzati szolgáltatásokhoz (5. diagram). Azokra a kérdésekre, hogy hogyan változott a szolgáltatások minősége a kerültben, rendre nagyon magas pontszámot ért el az a vélemény, hogy pozitív irányba változott a szolgáltatások minősége (5. diagram).

 

5. Diagram: Mit gondol hogyan változtak a szolgáltatások minősége a VIII. kerületben?

 

 

A kérdőív az RK irányában nagyon elkötelezettek töltötték ki, így nem meglepő, hogy a lakosok döntésekbe való bevonásában és a tájékoztatásban is azt látható, hogy a válaszadók több mint 80%-a pozitív változást észlelt. Ám úgyszintén rendkívül magas, 70% fölötti, a pozitív változásokat észlelők aránya a józsefvárosi újság esetében, a kerékpárosok helyzetének javulásában, illetve a kerületben megvalósuló programok esetében. A válaszadók több mint 60%-a lát pozitív változást a bölcsöde és óvoda működésében, a közparkok változásában, a szociális támogatás változásaiban, és az ügyfélszolgálat működésében. Leginkább kritikus pontoknak azonban az autósok helyzetét, a köztisztaságot, valamint a közbiztonság helyzetét tartják a válaszadók.  

Az RK fontos alapállása, hogy a résztvevők beleszólást nyerjenek a közügyekkel kapcsolatos döntésekbe. Látható, hogy ez az igény a válaszadóknak is fontos, hisz elsöprő többséggel (65%) jelölték azt, hogy nagyon fontos az, hogy a közösségeknek beleszólásuk legyen abba, hogy mire költi az önkormányzat a pénzt (6. diagram), és 0% azon válaszadók aránya, akik ezt egyáltalán nem tartják fontosnak. A kitöltők továbbá nagyon magas arányban érzik úgy, hogy beleszólásuk van a közügyek alakulásába.

​

6. Diagram: Fontos-e a beleszólás a pénzügyekbe és a közügyekbe (N=66)

 

 

Az, hogy a kitöltők ilyen magas arányban érzik azt, hogy beleszólásuk van a közügyek alakításába, nagy valószínűséggel összefügg azzal, hogy nagy arányú közöttük az aktív állampolgárok aránya. Ezt támasztja alá az is, hogy a kitöltők 44%-a az RK-n kívül is dolgozott valamilyen helyi ügy, vagy probléma megoldásán az elmúlt évben (7. diagram).

 

7. Diagram: Helyi problémán ügyön dolgozott az elmúlt évben az RK-n kívül is (N=66)

 

 

Miért fontos a részvétel?

​

A kérdőív külön kitért arra is, hogy felmérje miért érzik a válaszadók fontosnak a részvételt. Ez alapján számos válasz érkezett ezek összesítésével a válaszadók tulajdonképpen a részvételi költségvetés összes célját megragadták. Így megjelent a „helyi tudásra” építés fontossága, a „hiány pótló javaslatok” és a „jó és szükséges ötletek” megvalósítása, a „közösségi gondolkodás erősítésének” „a közösség bevonásnak és fejlesztésének” a szándéka, az, hogy az „állampolgár közelebb kerüljön a politikai döntésekhez”, hogy „figyelembe vegyék a helyi igényeket a döntésekkor”, az, hogy „aktív állampolgárok legyenek az emberek”, és ehhez egy „kézzelfogható gyakorlatot álljon rendelkezésükre”, s így „fontosnak érezhesse magát az ember”, valami „újat hozhasson létre”, ami „közvetlenül érinti”, s nem utolsó sorban „joga van rá a lakosoknak, hogy részt vegyenek” a folyamatban, s ezzel „a lakosok beleszóljanak mire költi az önkormányzat a pénzt”.

Mindezen válaszok alapján látható, hogy a kérdőívre válaszolók RK célmeghatározásai, tökéletesen megfeleltethetők az RK folyamat céljainak. Ez egy rendkívül pozitív eredmény, hisz az látható, hogy a folyamat célmeghatározása egybevág a folyamattal támasztott igényekkel.

            A kérdőívben az is megkérdezésre került, hogy a válaszadók szerint ezeket a célokat mennyire sikerült valóban meg is valósítania a 2022-es RK-nak (8. diagram).

 

8. Diagram: az RK mennyire valósította meg a céljait?

 

 

A válaszok alapján az a kép látszik kibontakozni, hogy az inkább sikeres megvalósítás felé hajlók aránya 73%-os (22%+31%+20%). Azaz a kitöltők közel háromnegyede érezte úgy, hogy az RK-nak a fentebb meghatározott sokrétű és komplex céljait sikerült a gyakorlatban is megvalósítania.

 

Mindebből kiindulva nem meglepő az az eredmény sem, hogy a válaszadók nagyon pozitív visszajelzést adtak az RK folyamat minden szakaszáról (9. diagram). A lakossági tájékoztatással a válaszadók 81%-a (28% + 31% + 22%) volt elégedett. Az RK folyamatban megvalósuló részvétellel a válaszadók 86% volt elégedett (37% + 31% + 18%). Az ötletek kiválasztásával a válaszadók 77%-a volt elégedett, végül a szavazás lebonyolításával a válaszadók 94%-a volt elégedett.

​

9. Diagram: Mennyire volt elégedett az alábbi folyamatok megvalósításával?

 

 

Mindez azt jelenti, hogy a válaszadók között az RK folyamattal kapcsolatban egy nagyon pozitív kép alakult ki, elsöprő többségük (75%) a teljes folyamatot nagyon pozitívan értékelte.

 

A kérdőívet kitöltők az RK folyamatában legnagyobb számban (40,9%) a szavazáson vettek részt. Ezt követi az ötletbeadás, amivel a kitöltők 24,2%-a élt, majd a lakossági fórumon való részvétel (9,1%), a körzeti munkacsoport munkájában való részvétel (7,6%), a kitelepülésen való részvétel (4,5%), végül az ötletelő műhelyen (3%) vagy önkéntesként való részvétel (3%).

 

10. Diagram: Részvétel az RK folyamatban (N=66, %)

 

 

A jövőre irányuló részvételt mérő kérdés eredményeként látható, hogy a válaszadók a következő RK ciklusban aktívabb részvételét terveznek. Ez alapján több mint 10%-os növekedés (lehetne) előre jelezhető az önkéntesek jelentkezésében (3% –> 15,2%), 15%-os növekedés a lakossági fórumok részvétele esetében (9,1% –> 25,8%). 25%-os növekedés az ötletelő műhelyek esetében (3% –> 28,8%), és 10%-os növekedés az ötletbeadás esetében (24,2% –> 34,8%).

 

11. Diagram: Jövőre tervezi-e, hogy részt vesz?

 

 

Ezek a pozitív változások azonban számos egyéni és környezeti tényezőktől függenek, így messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni belőlük. Elég, ha csak egy példát, a szavazás példáját vesszük, ahol ez alapján csökkenés(!) lenne várható (40,9% –>36,4%). Tehát érdemes ezeket a számokat úgy kezelni, hogy jelenleg az RK felé pozitívan elkötelezettek körében nyitottság mérhető a folyamatban való magasabb részvétel irányába.

 

Fejlesztési javaslatok

Végül a kérdőív fontos részét tette ki, azon javaslatok összegyűjtése, amikkel a következő évi RK-t javítani lehet. Ezek a javaslatok a folyamat számos pontját érintik, és a következőkben felsorolás jelleggel adjuk őket közre:

 

  • A beadott, beküldött ötletek részletesebb előszűrése, jobban ki lehetne szűrni az önkormányzati feladatokat

  • Csoport is javasolhasson ötletet

  • A 2022-es nyertes ötletek megvalósításának folyamatos nyomon követése

  • Nagyobb kampánnyal, aktívabb reklám minden területen

  • Kisboltokban, lépcsőházakban kihelyezett ötlet-bedobó ládák

  • Könnyebben kezelhető felületekre lenne szükség

  • Könnyebben kezelhető szavazási felület

  • Online szavazás mellé hangsúlyosabban oda kéne tenni a papír alapú szavazás lehetőségét

  • RK applikáció kialakítása

  • Lakossági fórumok megtartása esti időpontokban

  • Lakossági piknik szervezése

To top