Az érintett terület hosszú ideje krónikusan elhanyagolt, de érdemi és megvalósítható tervek nem ismertek a rendezésére. Ez a javaslat egy olyan térrendezési tervet javasol, amely megőrzi értékeinket, miközben új életet lehel a helyszínbe, amihez számos csoport, közösség tud kapcsolódni.
A Baross utca Orczy úti végénél találhatók Budapest első normál nyomtávú villamosának maradványsínei, amelyek a Kálvária téren lévő Shell-kútig maradtak meg. A közlekedés 1889-ben indult itt meg, a mai Orczy tértől egészen a mai Március 15-i térig. A háborúban megsérült vonalat 1953-ban számolták fel. A síneken ma autók parkolnak, ipari műemléki védelemben nem részesülnek. A sínek olyan értéket képviselnek, amelyeket egy lehetséges térrendezés után is meg kell őrizni. Az ötlet egy olyan térrendezési terv elkészítésére tesz javaslatot, amelynek során megszűnik a kérdéses terület parkoló funkciója, rekreációs célú park jön létre. A sínek új, játékos funkciót kapnak, úgynevezett “kézi hajtány” próbálható ki rajtuk, amely a Shell-kútig menne. A sínek környékén zöldítés valósul meg. Az ötlet kiválóan alkalmas partnerek – és így egyben – források bevonására, hiszen együttműködőként felmerül a Közlekedési Múzeum és a Siemens is, mint az első villamosok gyártója. Egy ilyen partnerség keretében akár egy régi villamoskocsi kiállítótérként, közösségi kávézóként is hasznosulhat. Az ötlet hozzájárul ahhoz, hogy a fővárosi kötöttpályás közlekedés történetének méltó emléket állítson, a régóta elhanyagolt terület teresedéssé alakuljon, zöld, gyerekbarát, közösségi helyszín jöjjön létre. Az ötlet kapcsolódik a Baross utca mint Józsefváros főutcája megújulására vonatkozó törekvésekhez.
térrendezési terv elkészítése
A kötöttpályás közlekedés elkötelezett támogatókkal bír Józsefvároson belül és kívül, akik aktív részvételére számítunk, nem beszélve a kerület története iránt érdeklődőkről, a környéken élőkről, akik hosszú ideje várják a terület rendezését, és aktívan használnák az új közterületet.
