Ebadó bevezetése

Egy élhetőbb, igényesebb, társadalmilag egyenlőbb Józsefváros fejlesztését támogatná az ötlet megvalósítása.

A városi kutyatartás önmagában is sajnos jelentős környezetterheléssel jár, ugyanakkor a legtöbb látható negatív következmény a felelőtlen, szabálysértő gazdák miatt történik. A társadalmi igazságosságot szem előtt tartva és a felelős kutyatartás támogatásáért be kell vezetni az ebadót, mely egy valóban felelős kutyatartás költségeihez képest minimális, kb. 2000 – 5000,- Ft/eb/hó összeg mellett (arányosítva az eb súlyához) egyrészt már önmagában kiszűrheti a felelőtlen gazdák egy részét (hiszen ez visszatartja a kisállat befogadásától), míg a felelős kutyatartók számára nem jelenthet akadályt, hiszen ennél szignifikánsan többet költenek a kisállatukra. Egyúttal egy ilyen rendszerben biztosítani kell, hogy az adóból befolyó összeg valóban az adott kerületben legyen felhasználva kutyás-infrastruktúra fejlesztésére, így visszaadva az összeget a befizetők és a helyi lakosok számára és élhetőbbé téve a várost mind a kutyatartók, mind a nem kutyatartók számára! Az összeg tehát vissza lenne forgatva a kutya-infrastruktúra fejlesztésére, miközben javítaná mindenkinek az életkörülményeit, azokét is akik nem tartanak kisállatot és így ’viszonzás nélkül’ kénytelenek nap mint nap tűrni, hogy károsítják a környezetet az egész városban jelen lévő kutya vizelet és – ez főleg a felelőtlen gazdák miatt – kutya-ürülék problémák. Az ebadó bevezetésének ugyanakkor vélelmezhetően fő problémája maga az ’ebadó’ beszedésének operatív megvalósítása. Mivel ez gyakorlatilag valóban nehezen megvalósítható, a potenciálisan beszedhető összeg pedig a beszedés kontrolljának költségeihez képest nem jelentős, így több próbálkozás esetében nem valósult meg ennek érdemi beszedése vagy be sem lett vezetve. Ezt az ebadó beszedési problémát úgy lehetne javasoltan megoldani, hogy az ebek bejelentésére (ebösszeírás) az adott társasház közös képviselője lenne a felelős és neki kellene egyúttal beszedni az ebadót a közös költség arányosan megemelt összegeként az illetékes lakóktól, valamint befizetni a kerület felé a társasház részéről a díjat, mint a kutyatartókat terhelő közösköltség kiegészítés. Amennyiben a bejelentés és a pénz befizetése nem történik meg, mely rögtön látható lenne az éves elszámolásban minden a társasházban tulajdonrésszel rendelkező számára, bármelyik társasházi tulajdonostársnak joga van ezt először a közös képviselő, vagy a jegyző felé eszkalálni és jelezni, hogy bár a lakótárs kutyát tart, mégsem fizette be az ebadót. Ezzel a módszerrel Budapest belvárosában az ebadó beszedése a társasházak körében egyszerűen és hatékonyan megoldhatóvá válna. A nem társasházak esetén az építményadóhoz hasonlóan egyéni bevalláson alapulna a beszedés és hasonlóan a szomszédoknak joguk van anonim módon ellenőrizni, hogy a bejelentés megtörtént-e pl. a helyi jegyzőnél, ahol nyilvánosan lekérhető lenne milyen épület hány kutyával rendelkezik. Ezzel részben ki lehet szűrni egyúttal a felelőtlenül kutyát befogadó, majd méltatlan körülmények között tartó embereket is és biztosan az állatmenhelyeken is kevesebb vétlen négylábú áldozat sínylődne.

Alapvetően nincs direkt költsége az öltetnek, ugyanakkor az Önkormányzat részéről emberi erőforrás ráfordítást igényel a szükséges eljárások kidolgozása és megvalósítása. Ezt követően ugyanakkor az Önkormányzat bevételekre tenne szert, melyekből finanszírozni tudja a későbbi infrastruktúra költségeit.

A társasházi közös képviselők megkeresése és a kialakuló szabályozás szerinti kötelezése az az operatív feladat, melyet a lakosság oldaláról szakmailag támogatni kell.