Rövidtávú szálláskiadás szabályozása Józsefvárosban kérdőív

Magyarországon hosszú ideig viszonylag szabályozatlanul működött ez a piac, az elmúlt években azonban a környező kerületek önkormányzatai egymás után vezették be saját helyi szabályozásaikat. Józsefvárosban a rövid távú lakáskiadás jelenleg a lakásállomány 3,5%-át érinti, a jelenség a belső negyedek társasházainak jelentős részében már most is jelen van. Emiatt az önkormányzat élni kíván az elérhető szabályozási eszközökkel.

Az önkormányzatok gyakorlatában ma találunk példát a teljes tiltásra és a különböző típusú korlátozásokra is. Józsefváros a teljes tiltás helyett  egyensúlyt kíván kialakítani a turisztikai, foglalkoztatási és helyi adóbevétellel össze függő pozitív hatások, valamint a kerületben élők nyugalma és lakhatási igényei között.

A már ma is túlterhelt belső negyedekben nem engednénk a rövidtávú szálláshelyek számának további növekedését, a kerület többi részén pedig eltérő mértékben kapnának engedélyt a rövid távú szálláshelyek. Az egyes negyedekre vonatkozó különböző szabályok megalkotása során az adott városrész terheltségét, adottságait és a szálláshelyek jelenlegi arányát vennénk figyelembe.

A tervezett szabályozás célja, hogy jól azonosíthatóak legyenek a rövidtávú szállások és lehessen tudni, hogy probléma esetén (például hangoskodás, szemetelés esetén) kit kell értesíteni. Az egységes esztétikai megjelenés és a rendezett településkép érdekében ennek kialakítása és anyaghasználata elő lenne írva.

Kerületi szinten max. 4%-os arányt alapul véve még 0,48 százalékpontos növekedési “tartalék” áll rendelkezésre, azaz a jelenlegi 1707 szálláshelyen túl, akik már engedélyt szereztek, további 230 új szálláshely engedélyezésére lenne lehetőség a még nem túltelített területeken (lásd a később bemutatott negyed és társasház szintű korlátokat).

A társasházak esetében is területileg eltérő korlátozást javaslunk, amely a Palota és Corvin negyedben az egyes társasházakban a lakások maximum 20%-ában, míg a Csarnok és Népszínház negyedben az egyes társasházak 15%-ban engedi meg a rövidtávú szállásokat. A többi negyedben az egyes társasházakban a lakások maximum 10%-a lehetne rövidtávú szállás. 

Ez a szabályozás a kerület- és negyedszintű korlátokkal együtt érvényesül, tehát ha egy társasházban az engedélyezni kért rövidtávú szálláshely még csak az összes lakás 9%-át teszi ki – vagyis a társasházi korlát alatt van  –, de a negyedben vagy a kerületben már elérte a korlátot a rövidtávú szállások aránya, akkor új szálláshely nem kaphat engedélyt. 

A szabályozás ebben az esetben sem jelenti már kiadott engedélyek megvonását.

A rövidtávú szállás létesítésének társasházi hozzájáruláshoz kötése lehetőséget ad arra, hogy amennyiben ezt veszélyként érzékelik, a társasházi közösségek megakadályozhassák a rövidtávú szállások arányának növekedését a házban. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a rövidtávú szálláshely bejelentése előtt az önkormányzatnál be kell mutatni a támogató társasházi közgyűlési döntést. A közgyűlés a társasházra vonatkozó korlátig (a fent megjelölt 10-20%) mérlegelhet, vagyis ennél alacsonyabb szintnél is elutasíthat kérelmet, de a felső korlát átlépéséről nem dönthet.

Az önkormányzat a helyi szabályozás mellett ellenőrzéssel és képzéssel is támogatni kívánja, hogy a kerületi szereplők ismerjék és be tudják tartatni a szabályokat. Ennek érdekében tájékoztató programot indít, amelyen bemutatja a társasházak számára rendelkezésre álló eszközöket . Emellett nyilvános és széles körben kommunikált tervet készít a hatósági ellenőrzésekre a szabálytalanul vagy nem átláthatóan működő szállások kiszűrésére.