Érzékenyítő képzés a kerületi nőgyógyászoknak

A nőgyógyászati ellátásban visszatérő tapasztalat a szexizmus és a rasszizmus bújtatott és nyílt megnyilvánulása. A vizsgálat során a nőgyógyász akarva-akaratlanul könnyen visszaélhet hatalmi fölényével, hiszen az intézményi keretek hierarchiáján túl, a vizsgált személy egészsége függ az orvostól. Ilyen helyzetben még kitettebb az illető, kisebb eséllyel meri jelezni, számon kérni a nem megfelelő bánásmódot. Ennek következtében a szexista, rasszista és osztály alapú hátrányos megkülönböztetés észrevétlen marad az intézmény számára, a kellemetlen élményen túl viszont abban is eredményeződhet, hogy az érintett nem megy vissza szűrésre vagy vizsgálatra.

Józsefváros lakossága hatványozottan kitett a nőgyógyászati lekezelésnek, hiszen nagy az alacsony jövedelműek és a romák aránya. A nőgyógyászati ellátásban való rendszeres részvétel kulcsfontosságú nem csak a betegségek megelőzése, de a szexuális egészségről és reprodukciós folyamatokról való hiteles tudás terjesztésében is, így többek között óriási szerepe van a nem kívánt terhesség megelőzésében. A szexuális felvilágosítást végző szervezetek kitiltása az iskolákból óriási űrt hagyott maga után, így fokozott a jelentősége a nőgyógyászati jelenlétnek a témában. Ennek fényében kifejezetten fontos volna, hogy a kerületi ellátórendszerben dolgozók, kifejezetten a nőgyógyászok érzékenyítve legyenek és a jövőben valamifajta jelzőrendszer is kiépülhessen a kirekesztő és megalázó viselkedés megszűntetésére. A képzés keretein belül szexuális felvilágosítás módszertanát is megtanulhatnák a nőgyógyászatban dolgozók, hogy hibáztató, lenéző és súlyosan előítéleteket reprodukáló megjegyzések helyett valódi segítséget nyújthassanak.

A képzést erre szakosodott civil szervezetek vagy szakemberek tartanák (piaci viszonyok között értelmezhető órabérért.)

Sok nő megalázó élményekkel távozik a nőgyógyásztól, így nem is megy vissza szűrésre vagy kontrollra. Az alacsony jövedelműek és romák hatványozottan ki vannak téve a szexista, rasszista és osztályalapú elnyomásnak, miközben kitettebbek a nem kívánt terhességnek és kevesebb információ jut el hozzájuk a reprodukciós egészségről és jogokról mióta az iskolákban megszűnt a szexuális felvilágosítás.

A program méretétől és időtartamától függően 3-15 millió forint körül lehet a költsége. Ideális esetben nem egy egyszeri képzésről volna szó, hanem egy rendszer kiépítésétől ami magában foglalja a visszajelzés, számon kérés mechanizmusait is. – Egy-egy képzés megtartása valószínűleg 80-100.000 Forintba kerülne ha két jól felkészült, szakmailag kompetens szakember tartja képzést. – A képzésen való részvétel kötelező volna, de az egészségügyi ellátásban dolgozóknak órabért volna érdemes fizetni a képzéseken való részvétel után. – A folyamat koordinálása, a kommunikáció, a nyilvántartás és a projket hosszabb távú felépítése egy kül9n feladatkör ami után szintén órabért kell fizetni a munkát elvégző személynek.

Anonimizált probléma- és igényfelmérés, tapasztalatmegosztás volna az első lépés. A projket hosszabb távú kifutása esetén egy visszajelző rendszer épülne ki, ahol minden nőgyógyászati látogatás után pontozni lehetne egy online vagy offline módszerrel az ellátásban tapasztaltakat.